A héten tartotta ülését az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség, melynek során Ukrajna csatlakozásának kérdéséről és támogatásának lehetőségeiről folytattak eszmecserét a képviselők. Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP EP-képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja felszólalásában hangsúlyozta: „Ukrajna gyorsított csatlakozása azt jelentené, hogy a nemzeti kisebbségek problémáit tudatosan félresöprik. Jogaik biztosítása így többé nem a csatlakozás alapvető feltétele, hanem szándékosan háttérbe szorított, „később” megoldandó kérdéssé válna. Emellett nap mint nap érkeznek jelentések a katonai sorozások során elkövetett súlyos emberi jogsértésekről is. Ahelyett, hogy ez a Ház következetesen a koppenhágai kritériumok teljes körű végrehajtását – vagyis az érdemalapú bővítést – követelné, egy politikailag vezérelt, felgyorsított, fordított csatlakozási logikát erőltet.”

„Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az Európai Unióban a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és garantálása a tagállamok alapvető kötelessége. Mindazonáltal a gyakorlat azt mutatja, hogy e kötelezettség sok esetben nem érvényesül kellőképpen, így a kisebbségi problémák számos tagállamban továbbra is megoldatlanok maradnak. Ennek fényében tehát elmondható, hogy amit a csatlakozás előtt nem rendeznek, az szinte bizonyosan örökre rendezetlen marad. Ez nem megoldás – ez egy politikai zsákutca. Nem támogathatunk egy olyan csatlakozási folyamatot, amely eltűri az emberi és kisebbségi jogok megsértését, feláldozza az uniós normákat, és kiszolgáltatott helyzetbe taszítja a kárpátaljai magyar közösséget. Egyetlen mérce lehet a csatlakozás során: a feltételek maradéktalan teljesítése” – tette hozzá a képviselő.

Ferenc Viktória elmondta: „A Külügyi Bizottság Ukrajnáról szóló éves jelentéstervezete és az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság következő ülésére készített nyilatkozattervezet esetében elfogult, kettős mércén alapuló dokumentumokkal állunk szemben, amelyek sem a valóságot, sem a tisztességes és objektív értékelést nem tükrözik. A dokumentumok feltűnően elnézőek Ukrajnával szemben, miközben aránytalan és igazságtalan módon támadják Magyarországot a vétójog gyakorlásáért – holott ez egy teljesen legitim eszköz, amelyet az uniós bővítés története során számos más tagállam is rendszeresen alkalmazott.”

„Ugyanakkor Magyarország következetesen szolidaritást tanúsított a rászorulókkal szemben, beleértve a háború által érintett embereket is. A szolidaritás azonban nem jelenti azt, hogy le kell mondani az aggályok megfogalmazásának jogáról. Egyetértek azzal, hogy tragikus és mélyen megrendítő, hogy háború dúl Ukrajnában. Kárpátaljai magyarként nem kívülállóként beszélek erről. A saját közösségem nap mint nap elszenvedi ennek a háborúnak a következményeit. De a háború nem lehet ürügy arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk az alapvető értékekkel kapcsolatos súlyos problémákat Ukrajnában” – összegezte a kárpátaljai származású EP-képviselő.  

Brüsszel, 2026. március 21.